O škole
História školy
Krónika
A včelincei magyarnyelvű nemzeti iskola
Keletkezése és fejlődése
Včelince 1956
Tornaljától délre, a dombkoszorúkkal övezett Sajóvölgy közepén, ahol a nyári szellő játékos kedvvel simogatja az aranykalászu búzatáblákat, ahol a szeszályes kedvű forgószéltoronymagas tölcséreket formál az út porából, mint egy aranykeretbe foglalt igazgyöngy fekszik Méhi község.
A község elnevezésére és alapítására vonatkozó hivatalos adatok nincsenek.A nép ajkán élő monda szerint valamikor a méhészkedés volt a község lakosságának fő foglalkozása.Másik verzió szerint, mikor a földesúr nevet keresett a falunak,azt mondta : - Most végig megyek a falun,s ha az első szót meghallom , az lesz a falu neve. Ahogy ballag, hallja ám, hogy egy leányzót hívja az édesanyja . A lány visszakiabál persze palócul : - Édesanyám mé hí !
A község alapítása a tatárjárás idejére tehető. A Gömör nemes családjai c. könyv szerint1321-ben Méhi „Cselén“ Sándor földesúr tulajdona volt, aki már a nevét a fennálló községről kapta.
A község kulturális fejlődésében nagy szerepet játszik az iskola.Az iskola 1931-től egyházi,kétosztályos, 1945- től állami. 1957 – ben az iskola 2 tannyelvűre oszlik, szlovák és magyar, mindkét iskola 1-5 évfolyammal működik.A magyar osztályban 41,a szlovákban 16 tanulóval.
A Gömör – kishont vármegye népoktatás ügyének története szerint, az iskola keletkezése 1773-ban történt.A alapítóit illetően semmiféle feljegyzés nem áll rendelkezésünkre.Valószínű azonban,hogy a katolikus egyház volt az iskola alapítója,mivel az iskola 1945-ig egyházi volt.
Az iskola először a falu közepén, egy ma már nemlétező épületben volt.A jelenleg is meglévő iskola épület 1891-ben épült.Eredetileg egy tanteremmel,tanítói lakással és a szükséges mellékhelységekkel volt ellátva.1931- ben egy másik tantermet építettek hozzá.
.A Gömör – kishont vármegye népoktatás ügyének története szerint az iskolán működő tanítók 1918-ig : id.Breznay István, ifj.Breznay István,Sztraka Neítusz,Bölcsházy István,Török Antal,Bérczy József,P8sztor Mihály,Romhányi Ambrúzs,Földessy Elek és Török Lajos.A tanulók számának átlaga ebben az időben 55 fő.
1918-tól 1920-ig Török Lajos,
1920-tól 1938-ig Béres Román.
1938-tól 1944-ig: Kárpáthy Ernő,Szigety György, Nagy Béla és Illyés Magdolna. Ebben az időben a tanítók kántorok is voltak.
1945 – től 1950-ig csak szlovák nyelvű iskola volt a községben.
Ez idő alatt Július Antal, Božena Petrášová, Margita Fottová, Emília Polóniová ôs Milan Kamenský tanítók működtek.1950 től a szlovák iskolán Anna Straková tanított.
1950-ben megnyílt a Magyarnyelvű nemzeti iskola, melyben tanított : Csomán Imre, Hunyák Borbála és Erdélyi Ilona,
1952-től 1979 – ig az iskola igazgatója és egyik tanítója Varga Ferenc tanítója Varga ferenc.
1958/1959-s tanévtől tanított Martinovics Jánosné szül.Jéney Éva
1963.november 15-től Svartz Erzsébet
1971 –től Tizslavicz Jánosné szül.Juhász Erzsébet
1979- től Tizslavicz János
1995/96-tól Svajko Zoltánné szül.Csízi Ilona
1996-tól Kerekes Ida
1998-tól Anderkó Irén – napjaink
2010 – től Vasas Ivett
2014-től Igo Hedviga
2018-tól Kosztúr Jutka .napjaink
2023-tól Kiss Viktória - napjaink
Az 1963/1964-s iskolai év végével az 5. osztályt a Tornaljai Alapfokú Kilencéves Iskolához sorolták. A 2 osztályos iskolában már 4 évfolyam tanul a tanítók nagy megkönnyebbülésére. Érdekes mód 1965/66-s tanévben az 5.évfolyam ismét visszakerült az iskolához,mert Tornalja a „ kevés az osztályterem címszóval „visszairányította a gyerekeket Méhibe. Így például a 1966/67-s iskolai évben egy osztályban tanult a 2., 4., 5., osztály 28 gyerekkel egy másikban pedig 1. és 5. osztály 20 gyerekkel váltakozó tanításban,mivel eddig még az iskola csak egy tanteremmel rendelkezett.
Ám végre 1969 tavaszán megkezdődött az iskola bővítése egy tanteremmel, műhellyel, kabinettel, folyosóval, benti illemhellyel./ 1970/71-s iskolai évtől megszűnik a váltakozó tanítás, végre mindenki egyidőben tanulhat.
A tanulók száma : 1944/45 40 fő, 1945/46 36 fő, 1946/47 35fő, 1947/4840 fő, 1948/49 43 fő, 1949/50 49 fő, 1950/51 42 fő1951/52 43 fő 1952/53 36 fő, 1953/54 39, Ez hasonló létszámmal váltakozik,majd az az 1961/62-s tanévben az iskola létszáma 59,ez az iskola történetében a legtöbb. / a 2021/22 –s évben pedig a legkevesebb 13 fő.
1989-ben Hosszas küzdelem és várakozás után sikerül megnyitni a napközi otthont, valamint a tanítói lakásból kialakítani az iskola ebédlőt,ami ma már nem működik, az óvodában étkezik az iskola.
Az iskola 1. nevelőnője Varga katalin, őt 1992-ben váltja Ligárt Erzsébet, 1997-től Herceg Márti aki napjainkban is betölti ezt a szerepet..
Kronika
Maďarská národná škola vo Včelinciach
Vznik a vývoj
Včelince 1956
Južne od Tornale, v strede údolia rieky Slaná, obklopeného vencom pahorkov, kde letný vánok hravo hladí zlaté klásky pšeničných polí a kde vrtošivý vír vytvára z prachu na ceste vysoké lieviky ako veže, leží obec Méhi ako pravá perla zasadená do zlatého rámu.
O názve a založení obce neexistujú žiadne oficiálne údaje. Podľa povesti žijúcej medzi ľuďmi bolo kedysi hlavným zamestnaním obyvateľov včelárstvo. Podľa inej verzie, keď zemepán hľadal názov pre dedinu, povedal:
„Prejdem dedinou a prvé slovo, ktoré budem počuť, bude jej názvom.“
Keď kráčal, počul, ako matka volá svoju dcéru. Dievča odpovedalo palóckym nárečím:
„Mamko, prečo ma voláš (mé hí)!“Založenie obce možno datovať do obdobia tatárskeho vpádu. Podľa knihy Šľachtické rody Gemera bola obec Méhi už v roku 1321 majetkom zemepána Alexandra „Cselén“, ktorý svoje meno získal podľa už existujúcej obce.
Významnú úlohu v kultúrnom rozvoji obce zohráva škola. Od roku 1931 bola cirkevná, dvojtriedna, od roku 1945 štátna. V roku 1957 sa škola rozdelila na dvojjazyčnú – slovenskú a maďarskú, pričom obe fungovali s ročníkmi 1–5. V maďarskej triede bolo 41 žiakov, v slovenskej 16.
Podľa Dejín ľudového školstva Gemersko-malohontskej župy vznik školy siaha do roku 1773. O jej zakladateľoch nemáme žiadne písomné záznamy. Predpokladá sa však, že školu založila katolícka cirkev, pretože až do roku 1945 bola cirkevnou školou.
Škola sa najskôr nachádzala v strede obce v budove, ktorá dnes už neexistuje. Súčasná budova školy bola postavená v roku 1891. Pôvodne mala jednu triedu, učiteľský byt a potrebné vedľajšie priestory. V roku 1931 bola rozšírená o ďalšiu triedu.
Podľa uvedenej publikácie pôsobili na škole do roku 1918 títo učitelia:
István Breznay st., István Breznay ml., Neítusz Sztraka, István Bölcsházy, Antal Török, József Bérczy, Mihály Pásztor, Ambrúzs Romhányi, Elek Földessy a Lajos Török.
Priemerný počet žiakov bol v tom období 55.V rokoch 1918 – 1920 pôsobil Lajos Török,
v rokoch 1920 – 1938 Román Béres,
v rokoch 1938 – 1944 Ernő Kárpáthy, György Szigety, Béla Nagy a Magdolna Illyés.
V tom čase boli učitelia zároveň aj organistami.V rokoch 1945 – 1950 bola v obci len slovenská škola. Počas tohto obdobia tu pôsobili učitelia: Antal Július, Božena Petrášová, Margita Fottová, Emília Polóniová a Milan Kamenský. Od roku 1950 učila v slovenskej škole Anna Straková.
V roku 1950 bola otvorená maďarská národná škola, kde učili: Imre Csomán, Borbála Hunyáková a Ilona Erdélyiová.
Od roku 1952 do roku 1979 bol riaditeľom školy a zároveň učiteľom Ferenc Varga.
Od školského roku 1958/1959 učila Éva Jéneyová (manž. Martinovicsová),
od 15. novembra 1963 Erzsébet Svartzová,
od roku 1971 Erzsébet Juhászová (manž. Tizslaviczová),
od roku 1979 János Tizslavicz,
od školského roku 1995/1996 Ilona Csíziová (manž. Svajková),
od roku 1996 Ida Kerekesová,
od roku 1998 Irén Anderkóová – dodnes,
od roku 2010 Ivett Vasasová,
od roku 2014 Hedviga Igóová,
od roku 2018 Jutka Kosztúrová – dodnes,
od roku 2023 Viktória Kiss – dodnes.Na konci školského roka 1963/1964 bol 5. ročník pričlenený k Základnej deväťročnej škole v Tornali. V dvojtriednej škole tak zostali iba štyri ročníky, čo učiteľom výrazne uľahčilo prácu. Zaujímavé je, že v školskom roku 1965/1966 bol 5. ročník opäť vrátený do školy, pretože v Tornali bol nedostatok tried.
Napríklad v školskom roku 1966/1967 sa v jednej triede učili 2., 4. a 5. ročník (28 žiakov) a v druhej 1. a 5. ročník (20 žiakov) striedavo, keďže škola mala dovtedy len jednu triedu.
Na jar 1969 sa konečne začala prístavba školy – pribudla nová trieda, dielňa, kabinet, chodba a vnútorné toalety. Od školského roku 1970/1971 sa zrušilo striedavé vyučovanie a všetci žiaci sa mohli učiť naraz.
Počet žiakov:
1944/45 – 40
1945/46 – 36
1946/47 – 35
1947/48 – 40
1948/49 – 43
1949/50 – 49
1950/51 – 42
1951/52 – 43
1952/53 – 36
1953/54 – 39Počet žiakov sa v ďalších rokoch pohyboval na podobnej úrovni. V školskom roku 1961/1962 dosiahol maximum 59 žiakov, čo je najviac v histórii školy. Naopak v školskom roku 2021/2022 bol najnižší počet – 13 žiakov.
V roku 1989 sa po dlhom úsilí podarilo otvoriť školský klub detí a z učiteľského bytu vznikla školská jedáleň. Tá však dnes уже nefunguje, pretože žiaci sa stravujú v materskej škole.
Prvou vychovávateľkou bola Katalin Vargová, ktorú v roku 1992 vystriedala Erzsébet Ligártová. Od roku 1997 pôsobí Márta Herceghová, ktorá túto funkciu vykonáva dodnes.